Tények és tévhitek a táplálkozásról XVII. – Mesterséges tartósítószerek

A Tények és Tévhitek a Táplálkozásról mai epizódja a tartósítószerek világába kalauzol el. Fontos, hogy ebben a cikkünkben kizárólag a tartósítószerekkel foglalkozunk, a többi E-számmal jelölt anyagokat a jövőben másik cikk(ek)ben taglaljuk (pl. ízfokozók, színezőanyagok, savanyúságot szabályozó anyagok, stb.)

A tartosítás története

A tartósítószerek – ahogy nevük egyértelműen utal rá, azt a célt szolgálják, hogy a különböző bolti forgalomban kapható élelmiszerek tovább maradjanak ehetőek. A tartósítás már az ókorban is foglalkoztatta az embereket – ebben az időszakban már datolyából készült borral, ill. ecettel tartósítottak, ill. szintén ebből a korból származik a Bibliában is megtalálható József története, aki a 7 év szárazságot a gabonák lezárt tárolókban való raktárazásával orvosolta.

A tartósítást ipari mennyiségben először a katonaélet indította be. Ebben a napóleoni időszak ért el komoly eredményeket, név szerint Nicolas Appert, aki Napóleon jutalom ellenébeni felhívására megoldotta a katonák éhezési problémáit, a konzerv feltalálásának segítségével. Ezt később a brit Peter Duran, 1810-ben tökéletesítette.

A 20. században a világháborúk, ill. a jóléti társadalmak miatt a technológia tovább fejlődött, és még szélesebb körben terjedt el.

Miért romlanak meg az ételek?

Az UHT jelentése: ultra magas hőfokon kezelt. Az UHT tejeket a pasztőrizálással szemben, nem 50 °C-ig melegítik fel, hanem sokkal magasabb, 135 °C-os hőmérsékleten kezelik (2-3 másodpercig), így kiírtva belőlük az összes olyan mikroorganizmust, ami szobahőmérsékleten való tárolás esetén elszaporodna.

Az UHT-s tejeknél szintén fontos tényező az aszeptikus csomagolási módszer. Ez a találmány a Tetra Paknak köszönhető, akik a világ legelterjedtebb kartoncsomagoló cége. Az aszeptikus szó jelentése – fertőző anyagoktól mentes – tehát egy olyan zárt, levegő és fénymentes csomagolásról beszélhetünk, amelybe baktérium nélkül kerül a csomagolt termék, és mindemellett az élelmiszer tápértéke és minősége is megmarad.

Ez a technológia olyan gyökeresen változtatta meg az élelmiszeripart, hogy a tej lett az egyik legrövidebb (!) ideig elálló élelmiszertípus, amit aszeptikusan csomagolnak – más élelmiszerek szavatossága megközelítheti a 2 évet.

A két előbbi tényező biztosítja tehát, hogy az UHT-s tej hosszú ideig (3-6 hónapig) fogyasztható legyen.

Bár első pillantásra sokaknak furcsa lehet, hogy hogy áll el egy tej hónapokig hűtés nélkül – mégis ez a folyamat teljesen biztonságos, a tej maga teljesen baktérium és tartósítószer mentes – bárki nyugodt szívvel fogyaszthatja.

Tartosítás manapság

Az élelmiszeripar fejlődése magával hordozta azt a következményt, hogy az élelmiszereket mesterségesen tartósítsuk.

Ezt az ipar kétféleképpen próbálta megoldani.

• Fizikai módszerekkel (sózás, szárítás, hőkezelés, stb.)
• Kémiai módszerekkel (mesterséges tartósítószerek)

Az első pontban található módszerek igazából természeteshez közeli megoldások, nincs velük kapcsolatos komoly aggály.

De a második pontnak köszönhetően ma, majdnem minden bolti élelmiszerben tartósítószerek találhatóak. A kivételek pontosan felsorolhatóak, hiszen EU-s jogszabály szerint néhány élelmiszerhez tilos tartósítószereket hozzáadni – ilyenek a tej, az ízesítés nélküli savanyú tejtermékek, a nyers hús, a méz, a cukorfélék vagy a száraztészta.

Mi ezzel a probléma?

A mesterséges tartósítószerek, mellékhatások százaival rendelkeznek. Leginkább méreganyagok kibocsátását idézik elő, ebből adódóan tünetek sokaságát okozhatják – a fejfájástól kezdve a rosszulléteken át egészen az anyagcserezavarokig.

Érdemes tudni a mikrobákról, hogy hasonló elven működnek, mint az emberi sejtek – amennyiben egy tartósítószer hatással van egy mikrobára, úgy jó eséllyel hatással lesz a szervezetünkre is.

99-féle mesterséges tartósítószert ismerünk – ezeket E200 és E299 közötti számokkal jelölik.

A leginkább allergénekkel rendelkezők ezek közül az E210 és E228 között találhatóak (benzoátok és szulfitok).

Nézzünk meg néhányat, a legtöbbet használt tartósítószerek közül!

E211 (nátrium-benzoát)

Allergiás tüneteket okozhat, tömegesen található meg a boltok polcain, mivel felhasználása rendkívül széleskörű

E220 (kén-dioxid)

Lekvárokban és alkoholos italokban található meg, szintén allergén

E250 (nátrium-nitrit)

Felvágottak és hústermékek „alapkelléke” –  a nitritek emberi szervezetre való káros tulajdonságai miatt daganatkeltő hatása lehet. Állatkísérletek során bizonyítottan rákkeltő – embereknél még nem sikerült 100%-ban bizonyítani.

E252 (kálium-nitrát)

Leginkább sajtokban használják – alapvetően nem olyan veszélyes, de képes nitritté alakulni, amiről az előbbi pontban megemlékeztünk

A különböző E-betűs anyagok mellékhatásairól hosszú listák találhatók az Interneten, nekünk nem célunk a cikkel mindent felsorolni.

Konklúzió

Mindezen információk ellenére nem kell eltúlozni a tartósítószerekkel kapcsolatos rémhíreket. Az általuk okozott allergiás reakciók csak keveseknél jelentkeznek, a különböző tartósítószerek papíron jelenlévő hatásai általában jóval magasabb mennyiségnél jelentkeznek, mint amennyi egy-egy élelmiszerben megtalálható.

Néhány esetben még az is előfordul, hogy bizony a tartósítószer megvéd bennünket bizonyos baktériumokkal szemben – így jelenlétük kifejezetten hasznos. Ilyen baktérium okozta betegség pl. a botulizmus vagy kolbászmérgezés. Népi elnevezését onnan kapta, hogy a nyers húsok, ill. a rosszul feldolgozott húsfélék okozhatják. A botulizmus maga egyébként egy bénulásos betegség, amely ellen a nitritek kiválóan veszik fel a versenyt, így manapság, a nitritek tartósítószerként való használata miatt egy jóval ritkább kórról beszélhetünk. Ilyenkor nehéz eldönteni, hogy „melyik ujjunkba harapjunk”.

Úgy gondoljuk azonban, hogy érdemes felhívni a figyelmet a tartósítószerek veszélyeire, ill. amennyire lehetséges kerülni őket.

Ha házilag akarunk tartósítani, érdemes a mesterséges helyett a hagyományos, természetes lehetőségeket választani ételtől függően, mint pl. a cukor, a só, a szárítás vagy a fagyasztás.

Ha tartósítószer mentes alternatívákat szeretnél…

A Sunrider növényi élelmiszerei garantáltan nem tartalmaznak semmilyen mesterséges adalékanyagot – ezáltal természetesen mesterséges tartósítószert sem. Érdemes megkóstolnod és mindennapjaid részévé tenni, hogyha legalább a reggelit vagy vacsorát kiváltanád egy egészséges, tiszta, élő táplálékkal.

Kattints ide, és próbáld ki 100%-ban növényi élelmiszereinket!